I'm a big big girl, in a big big word...

Sziasztok! Mivel itt van (sajnos) a vasárnap meg jött az új rész. UI.:Köszönöm annak aki feliratkozott. 

#3

"Percek.Órák. Napok. Hetek, teltek el úgy, hogy Honey a szobájában töltötte a napokat....Majd egy nap  Harry tért be hozzá egy jó hírrel....Legalábbis számára jó hírnek számított. De Honeynak, hát ki tudja?"

*Honey szemszöge*

Már bánnom. Már teljesen meg bántam hogy egy kicsit is hittem Neki. Mikor mindenki figyelmeztettet  hogy nem, ennek rossz vége lesz. Mindenki tudta előre, de én még sem hittem Nekik. Soha nem lesz egy olyan barátom aki igazából szeret és megbecsül....Minden nap csak sírtam volt mikor ki énekeltem magamból a feszültséget. Nem tudom miért de ezt szoktam, és nagyon is használ. Nem érdekel hogy  rossz a hangom. Ma is egy ugyan olyan napnak indult mint a többi az ágyamba feküdtem és hallgattam a szomorubnál szomorúbb zenéket.De jött egy dal amit nagyon ismerek, és szeretem imádom ezt a számot. Rengeteg emléket is rejtet magába. Mikor elsőnek halottam már bele szeretem rengeteget énekeltem. Mikor nagyon rosszul voltam vagy valami bajom volt Harry mindig ezt énekelte nekem. A szövege igaz....Azonnal énekelni kezdtem...

*Big big world*

I'm a big big girl

in a big big world

It's not a big big thing if you leave me

but I do do feel that

I do do will miss you much

miss you much...

I can see the first leaves falling

it's all yellow and nice

It's so very cold outside

like the way I'm feeling inside

I'm a big big girl

in a big big world

It's not a big big thing if you leave me

but I do do feel that

I do do will miss you much

miss you much...

Outside it's now raining

and tears are falling from my eyes

why did it have to happen

why did it all have to end

I'm a big big girl

in a big big world

It's not a big big thing if you leave me

but I do do feel that

I do do will miss you much

miss you much...

I have your arms around me ooooh like fire

but when I open my eyes

you're gone...

I'm a big big girl

in a big big world

It's not a big big thing if you leave me

but I do do feel that

I do do will miss you much

miss you much...

I'm a big big girl

in a big big world

It's not a big big thing if you leave me

but I do feel I will miss you much

miss you much...

*Harry szemszöge*

...Én ezt már nem bírom. Nem bírom ilyennek hallani és látni sem a húgomat. Mikor Ő nem ilyet érdemel. Sokkal jobbat érdemel mint az a szemét. De mit tehetnék? Hisz ki sem mozdul a szobájából sem, csak ül bent én meg most éppen az ajtaja ellőtt kuksolók és hallgatom ahogy énekel. Imádja ezt a dalt.....És ekkor ugrott be ha nem akar vele találkozni akkor nem is kell... Lefutottam a lépcsőn szinte majd nem le is gurultam de nem érdekelt.

-Anyuciiii!-kiabáltam.

- A nappaliban vagyok!-kiabált vissza. Már szaladtam is ahogy meg halottam a hangját és válaszát. Mikor be értem éppen takarított, de mikor meg látott le ragta az éppen kezében lévő porszívót és rám figyelt.

-Igen?-kérdezte meg pár perccel később mikor látta hogy nem nagyon akarok válaszolni.

-Ja igen. Szóval elvihetném magammal Honeyt Londonba?-kérdeztem meg félve. Anyu furcsán rám nézett. Szerintem tudta miért.

-Harry szerintem ez nem jó ötlet. Nem fog kijönni a szobájából ebben biztos vagyok. Legalábbis mikor én próbálom onnan kihozni sosem jön. Pedig már mindennel próbálkoztam. De semmi.-Megértem anyut. Honey ha megnyílik valaki előtt  abban teljesen meg is bízót plusz ha még a volt pasija.
-De én megoldom. Van valaki aki tud nekem segíteni. De ha sikerül elvihettem?-kérdeztem meg kiskutya szemekkel anyut.
-Hát....-ne most húzza az agyam ezt utálom.
-Legyen de két szemed rajta lesz!-parancsolt rám. Én meg csak bólogattam. Anyu elnevette magát majd folytatta a munkáját. Oké most jöhet a második lépés. A beépített ember aki nem más mint. Egy nagyon megbízható ember. Akivel Honey szeret beszélgetni, és mind a ketten meg értik egymást. Így bele gondolva, nem értem. Honey miért nem Vele jött össze. Hisz amikor elsőnek találkoztak. Valami furcsa volt már akkor is a levegőben. Volt valami furcsa mikor egymás szemébe néztek. Amikor beszélgettek. Vagy csak együtt nevetgéltek. De mi van ha Ő szereti a húgomat? Oké ez abszuldúm. Nem hinném, csak jó barátok ennyi. Mikor a szobámba értem. Az ágyam szélére ültem és vártam hogy felvegye az "emberem".
-Halló?-szólt bele a telefonba....

Hazugság!

Sziasztok! Na itt is van a #2. rész. Jó olvasást, és remélem tetszik

#2

*Honey szemszöge*

Oli és én éppen öltöztünk ami abból állt hogy a szekrényemből kidobálja a ruháimat  szoknya  után kutatva, pedig meg mondtam neki hogy nincs vagyis van egy, de azt elrejtettem.

-És bingó!-kiáltót fel hirtelen amitől megijedtem.

-De nekem nincs is szoknyám.-ugrottam fel a szekrényemhez de Olinak sajnos igaza volt mert ott volt a kezében és felém tartotta.

-Nem húzom fel.-ellenkeztem és eltartottam magamtól a szoknyát.

-De légyszike még nem láttalak szoknyában soha.-mondta ekkor mintha kést szúrtak  volna a szívembe .

-De igen az első randinkon volt rajtam, csak miattad vettem a szoknyát.-suttogtam magam elé meredve.Erős voltam így nem engedtem meg hogy most nevessen rajtam mert ez miatt sírok, nem is akarom hogy sírni lásson ráadásnak Oli még soha nem látott sírni. Oli úgy ismer hogy egy erős lány vagyok nem pedig egy síros, igazából nem is ismeri az igazi énem...

-Honey én...-nem tudta befejezni mert csipogni kezdet a telefonja , elővette azt a zsebéből majd felnyitotta a gombzárat. Igazából nem érdekelt hogy mit csinál leültem az ágyamra és néztem a földet.

-Sajnálom Honey hogy elfelejtettem...-mondta pár perc múlva, mire felnéztem rá.-De most mennem kell.-folytatta a beszédét, felugrottam az ágyról, majd elé álltam.

-De miért kell menned?-kérdeztem tőle kiskutyaszemeket meresztve.

-Sajnálom, ömm....anyu írt hogy menjek haza mert...mert elütőtték a kutyánkat Masnit.-a szavakat szinte dadogva mondta ki. Elfutott mellettem, de nem engedtem elmenni hazudott tudom....Az ajtóban kaptam el hála Niallnek mert éppen most jött lehet Harry miatt na mindegy is.

-Oli állj meg!-kiabáltam neki mire megtorpant így utolértem mivel nem akart meg fordulni így elé mentem és úgy néztem vele farkasszemet.

-Hazudsz.-csak ennyit tudtam kinyögni többet nem mert a szívem összeszorult mivel nem ez az első eset.

-Miből gondolod kicsim?-kérdezte, és megfogta a kezem de én kirántottam  az Ő kezei közül.

-Nincs is kutyátok....

-Hát most már nincs is.-vágót a szavamba ekkor megint csipogni kezdet a telefonja kivette a zsebéből. Erőt vettem magamon, és elvettem tőle.

-Honey ad vissza most!-kiabálta de én csak futottam a telefonnal a kezemben. Gyorsan befutottam a házba de Oli gyorsabb volt nálam így  utol ért de nem hagytam neki hogy ki vegye a kezemből.

-Honey ne!-kiabálta rám  Oli. Igen ilyenkor kell meg bánni amit tett , de nem érdekelt kíváncsi vagyok rá hogy mit rejteget ennyire előlem. A sorok között  a szemem cikázott és szikrákat sort, a könnyeim is előjöttek persze. Nem akartam hinni a saját  szememnek Oli megcsalt nem akarom elhinni. meg fordulok és pontosan Oli van előttem és kikapta a kezemből a telefonját, és a kezét emelte. Nem akartam tudni mire készül de persze hogy az történt amitől én féltem pofon vágót az arcomat égette az érintése a földre estem de nem engedem magam most nem. Nem fogja azt látni hogy össze törtem. Mert ennyi volt elegem van, eddig is  hazudót nekem de  soha nem bántót .Most akkor  még is mi történt hogy ez változott? A könnyeim persze elő jöttek. De felálltam, mert mindig felálltam eddig és nem fog pont Ő padlóra küldeni.
-Mi történt? Eddig nem ilyen voltál.-kérdeztem Tőle mikor felegyenesedtem. Látszott rajta hogy meglepődött rajtam.
-Igen felálltam.-mondtam még hozzá és felhúztam az orrom, megint emelte a kezét de eltakartam az arcom mert féltem....De mivel semmit nem éreztem így ellő bújtam "rejtek helyemről" kicsit meghökkentem mikor azt láttam hogy Harry éppen ki paterolja Olit.

-Várj még valamit:-mondta Oli és megfordult de Harry a kezét el nem engedte.
-A csajok számomra csak játékok mint ahogy te is az voltál.-mondta, erre teljesen össze zuhantam. A földre rogytam mert ez a mondat volt az amitől legjobban féltem.
-Honey. Oli nem szeretett igazán soha.-jött oda hozzám Harry és próbált nyugtatni meg kell hogy hagyjam nagyon bénán csinálta.
-De igen szeretet, tudom. De én is Őt csak...-itt nem tudtam folytatni mert akkor be kéne vallanom azt is hogy én már nem szeretem Őt igazán. De én  azt nem szeretném mert Harry akkor csak azt mondaná hogy: én meg mondtam, hallgass rám és majd én szerzek neked pasit. Ami azért vajunk csak be furcsa lenne, legjobban akkor ha sikerülne is neki.
-Mi csak? Már nem szereted Őt igazán, igaz?-kérdezte, miközben leült mellém,és az ölébe húzót. Bólintottam egy aprót és felsóhajtottam.
-Igen de ez még akkor is fáj.-szóltam suttogva .
-Mert egy ilyen fiút senki sem érdemel meg, és nem te érdemled meg Őt, Ő nem érdemel meg Téged.-suttogta Harry a fülembe.Harry jelenléte és szavai teljesen megnyugtattak. Ebben a házban csak is Harry ismer teljesen.
-Harry most hívott....Upsz megzavartam valamit?-kérdezte egy hang ami egyre lejjebb jött a lépcsőn mind a ketten rá kaptuk a tekintetünket és megláttuk Niallt.
-Nem semmit csak egy testvéri pillanattót.-szólaltam meg. Furcsa mert Niall jelenéltélben mindig mosolygok és ez most is így volt.
-Én inkább megyek.-mondtam és felálltam. Harry is követte a példámat.
-Meg leszel?-kérdezte Harry. Ez olyan fura volt mert mintha már át éltem volna ezt az egészet hogy ezt kérdezi. Egy aprót bólitóttam hogy "igen". Majd felmentem az emeletre, de éppen csak hogy felértem halottam ahogy elkezdenek beszélgetni elsőnek Niall hangját hallottam meg.
-Megint?-kérdezte meg.Hangja most erősen és dühösen csenget nem olyan volt mint általában.
-Igen.-sóhajtott egy nagyot Harry. Nekem ennyi elég is volt. Be mentem a szobámba amúgy sem vagyok az a hú de nagy leselkedő vagy mi. Mikor bementem az ágyamba dőltem  a takaróm alá bújtam. És eldöntöttem innen már nem jövök ki...

Az édes meglepetés

Sziasztok! Első fejezet, de előtte kicsit még beszélnék, szóval köszönöm azoknak akik feliratkoztak, köszönöm annak aki kritikát írt nekem és még dolgozok az ügyön, szóval előre mindenkinek köszönöm ha feliratkozik, ha pipál vagy ha kommentál. Köszi és író balra el, jó olvasást!

#1

Reggel egy édes puha csókra  keltem mire kinyitottam a szemem és megint megcsókolt.

-Jó reggelt Királylány!-köszöntött, reggeli édes de még is rekedtes hangján Oli, arcomat kettő keze közé vette és úgy nézett a szemembe, elvesztem a gyönyörű tekintetében, Ő erre persze  elnevette magát mivel tudja hogy nem tudok neki ellen állni.

-Tudod van valami a tekintetedben.-kezdte mire kipirultam.

-Tényleg? Mi?-kérdeztem meg, mire elmosolyodott hogy nem tudom.

-Én!-nevetett, erre persze én is elnevettem magam.-Nem dehogy, csak vicceltem. Igazából nem tudom csak valami romantikusat akartam mondani.-folytatta és lemászott rólam az ágyamra ült majd  lehajtotta fejét,  felültem  törökülésbe majd megráztam a fejem   kezem az álla alá raktam és úgy emeltem fel a fejét.

-Romantikus, cuki és aranyos vagy csak a tetteidtől.-mondtam neki mire felnézett és elmosolyodott megcsókolt nyelveink vad harcba kezdtek és bejutást kértek amit én meg is adtam nekik ekkor kicsapódott az ajtóm azonnal szét reppentünk Olival aki annyira megijedt hogy leesett az ágyamról.

-Bocsi húgi.-kért bocsánatot az én drága bátyuskám, nem tudtam szólni semmit sem Harry hol Olira hol pedig rám nézett az én szemem pedig csak cikázott az ágyamon.

-Tényleg bocsi inkább megyek is és...bocsi.-mondta mire felpillantottam rá de Ő már elment.

-Hazz várj!-kiabáltam utána, mikor Oli fel mászott  mellém. Harry azonnal vissza jött és rám ugrót majd puszilgatott össze vissza. Mikor végre lemászott rólam meg öleltem.

-Te is hiányoztál nekem, de fújj.-mondtam és a hajába töröltem a nyálát ami az arcomon volt.

-Ő ki?-kérdezte és kíváncsian Olira mutatott, aki megszeppent egy kicsit, de aranyos ilyennek még sosem láttam , mintha félne valamitől.

-Ő itt-kezdtem és Oli mellé másztam aki erre a lépésemre a karját át ragta a vállaim főlőt és magához húzott jó erősen.-Szóval Ő itt Oli a barátom.-fejeztem be a mondatomat és közben szerintem, nem nem biztos hogy mosolyogtam  szerintem sugároztam át Harrynek hogy boldog vagyok.

-Örülök.-ennyit ennyit mondót Harry amikor nem ezt szokta Oli a második barátom és az elsőnek egy sort beszélt hogy mit szabad és mit nem....

-Most mennem kell hosszú utam volt.-szólalt meg Harry így kizökkentett a gondolkozásomból.

-Örülök nektek de ha meg bántód kinyírlak.-figyelmeztette Hazz Olit, na ez volt az amit  hiányoltam.

-Értetem!-mondta Oli és szalutált elnevettem magam a cselekedetén.

-De semmi rosszaságot ne csináljatok.-mondta mire felkaptam a legközelebbi párnámat és neki dobtam.

-Oké, oké vettem a lapot mentem de tényleg semmi olyat.....

-Harold Edward Styles ha nem mész ki egy másodperc múlva bajod esik.-figyelmeztettem mire Ő  nevetve kifutott a szobámból.Na végre. 
-Jó fej.-szólalt meg Oli mellettem mire rá néztem és adtam neki egy puszit az arcára.
-Szeretlek.-mondta mosolyogva.
-Én is...

*Harry szemszöge mikor már tényleg kiment Honey szobájából*

Nem értem, Honey mi ért nem szólt Oliról, ha annyira szereti. Meg kérdezem anyut Ő biztosan tudja mióta van ez így nem akarom Honeyt megint szomorúnak és elveszettnek látni, lementem anyuhoz a konyhába aki éppen sürgőt forgott, hiányzót ez a dolog már mint az hogy ha bemegyek egy helységbe akkor ott van anya keze munkája.
-Szia kicsim.-köszöntött anya mikor leültem az egyik székre.
-Szia anya. Kérdezhetek valamit?-kérdeztem komolyan mire anya abba hagyta a mosogatást és rám figyelt, mikor láttam hogy teljesen figyel belekezdtem.
-Honey mi ért nem szólt a barátjáról arról az Oliról?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel, mire anya hosszan felsóhajtott majd leült elém a  székre.
-Harry, Honey tudta hogy milyen dolgokat fogsz Olinak mondani ezért is nem szólt neked róla  szereti, és ez látszik is rajta de nagyon és nem szeretné elveszíteni Őt.-mondta anya kedvesen mint mindig amikor Honey fiúiról beszél.
-De ez olyan rossz, ott voltak és  teljesen egymás szájában is és...és-nem tudtam befejezni mert anya meg állított.
-Most gondolkozz el azon hogy te miket csináltál, úgy csinálsz kisfiam mintha te még soha nem csókolóztál volna.-oktatott ki, de ha így nézzük akkor, nem és nem.
-De anya.-nyafogtam mint egy 5 éves aki nem kapja meg a játékát.
-Nem érdekel most menj fel a szobádba és pihend ki magad csak a fáradság miatt vagy ilyen negatív.-mondta olyan anyásan csak bólintottam, mire Ő felállt és ment vissza mosogatni, én is felálltam oda sétáltam mögé és megpusziltam.
-Szeretlek anya.-mondtam neki azt a tényt ami a legeslegigazabb az egész világon.
-Én is Harry, de most menj és feküdj le.-parancsolt rám anya, már tényleg meg adtam magam és fel mentem a szobámba, de mikor Honey szobája előtt elmentem kis kuncogás ütötte meg a fülem ami fájt nagyon, oké nagyon is aludnom kell a húgom boldog és én meg féltékeny lennék a pasijára de lehet csak azért mert nem ismerem annyira Olit hisz Davidot ismertem Ő volt Honey első pasija vele ráadásnak haverok is voltunk és megcsalta Honeyt....Mikor ezek a gondolatok végig mentek az agyamon kirázott a hideg és inkább a szobámba vettem az irányt, mikor be értem kicsit elámultam hisz a régi posztereim az ágyam a falam minden ugyan olyan volt mint mikor elkezdtem a srácokkal a turnékat és elköltöztem innen, beljebb mentem és becsuktam az ajtómat leültem az ágyamra majd hátra dőltem rajta lehunytam a szemem mire minden lepörgött a szemem előtte majd lassan elaludtam...

Szereplők

Honey Styles 

19 éves

Niall Horan

20 éves

Harry Styles

20 éves

Liam Payne

20 éves

Louis Tomlinson

21 éves

Zayn Malik

20 éves

Oliver "Oli" Streep

20 éves

Ők lennének a szereplők ,de persze a történet közben  jönnek majd újabb szereplők és őket is majd ide fogom beírni.

Tartalom

Egy új tündér mese 

„Hát igen  mint minden tündér mese ez is elkezdődik valahol, csak nem éppen az elejéről fogunk tudni hanem inkább a közepéről ahol a  töltelék is van, szóval tudni szeretnétek hogy Honey és Niall hogyan is jött össze, hogy Honeynak mennyi fájdalom van a kis szívén,  hogy Harry mennyire is örült ennek az egésznek, és hogy Honeynak ki fog segíteni mikor minden elromlik? Igen elég sok a kérdés és még nincsenek válaszok de ha tudni szeretnéd ezekre a kérdésekre a válaszokat akkor olvasd  „Az ír és a nem ír szerelmét” és mindenre fény derül.”

Nem bánthatják többé mert mellette leszek!

"Minden elkezdődik valahol...csak hol?"

"Minden elkezdődik valahol...csak hol?"

-Honey miért nem vagy még kész?- kérdezte egy hang mögöttem azonnal meg fordultam és az öltönyös  bátyámmal  találtam szembe magam,oda futottam hozzá és meg öletem.
-Héj mi a baj?-kérdezte aggódva miközben én az öltönyét itattam.
-Félek Hazz, én…én-nem tudtam befejezni mert Hazz eltolt magától és szembe fordítót valakivel akivel össze akartam kötni az életemet.
-Honey mi a baj?-kérdezte a legcsodálatosabb férfi a világon.
-Félek.-suttogtam.
-De mitől, nem értelek hisz annyira örültél ennek az esküvőnek most meg….
-Sajnálom.-szóltam közbe Niall mondandójába mert egyre rosszabbul is éreztem magam homályosan láttam a hasam iszonyatosan fájt, a fények szinte összefolytak.
-Honey, Honey itt vagy?-kérdezte Niall kétségbe esve de már alig láttam valamit, elájultam éreztem ahogy  Niall elkap  majd minden sötét lett….